Megkísérli fejleszteni a napjainkban sok gondot okozó szövegértő - szó szerinti, értelmező, kritikai, kreatív - olvasást. Megkísérli elmélyíteni a középiskolai irodalmi tananyagot, megkísérli közelebb hozni az alkotó lelkületét olvasója lelki világához.A tanterv kívánalmainak is eleget tesz: helyet kaptak benne a tömegkommunikációs műfajok, valamint a sokat emlegetett, de kellőképpen meg nem világított manipuláció. A könyv az előkészítő tanfolyamon, a 9.évfolyamon és utána használható leginkább, de néhány szövegének megértése elképzelhető az alsóbb osztályokban is.

Ebben a feladatgyűjteményben a kognitív nyelvi terápia gyakorlatai találhatók meg. A gyakorlóanyagot a nyelvi képesség elvesztése szempontjából legsúlyosabban sérült, globális afáziás betegekkel kipróbált és megoldott feladatok mintájára állították össze a szerzők. A feladatok az egyéni terápia két szakaszához, az aktivizáló szakaszhoz és a nyelvi képességet helyreállító szindrómaspecifikus gyakorlatokhoz készültek. A nyelvi gyakorlatokat nyelvi szintek szerint rendezett fejezetek tartalmazzák. A tartalmi felosztás és a gyakorlóanyag formai kivitelezése, azaz a kiemelhető lapok lehetővé teszik a beteg meglévő nyelvi képességéhez igazodó célirányos gyakorlatok összeállítását. Így bármely más típusú afáziás beteget is hatékonyan kezelhetünk. A feladatlapokat a kezelő irányítása nélkül használhatják az átmeneti afáziás zavart szenvedő betegek spontán nyelvi felépülésük elősegítésére, valamint a korábban irányított kezelésben részt vett betegek abból a célból, hogy saját nyelvi képességük időszakos kontrollját vagy szinten tartását biztosítsák.

Ez a kötet A rekurzió interdiszciplináris vizsgálata a nyelvben OTKA konzorciumi pályázat keretében vizsgált téma Pszichológiai alapok című kutatásának eredményeit mutatja be. A kötet központi témája a prozódia pszichológiai realitása, azaz, hogy vannak-e a prozódiának olyan rekurzív elemei, amelyek szabályként működnek, és a prozódia absztrakt reprezentációjának összetevői. A kötetben szereplő öt tanulmány a nyelvi rekurzió pszicholingvisztikai hátterét vizsgálja olyan változatos módszertannal, amely a gyermekkel végzett verbális és non-verbális produkció műszeres mérésétől, a mondatok intonációs kontúrjával kapcsolatos perceptuális diszkrimináció tanulmányozásán át, a mondat-feldolgozási folyamatok által kiváltott agyi elektromos aktivitás méréséig terjed. Ezen kívül a kötet első fejezete részletes áttekintését nyújtja a prozódiai információk feldolgozásával kapcsolatos kurrens pszicholingvisztikai és kognitív idegtudományi adatoknak és modelleknek.

Szülõk számára ajánlja a szerzõ a Beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése kötetében szereplõ programokat játékos, otthoni használatra iskolás gyermekeknek, ha a legkisebb gyanújelét is érzik annak, hogy a gyermek iskolai elõmenetele, a tanulásban elért eredményei nem álnak összhangban értelmi képességeivel és szorgalmával. A programok címe egyértelmûen jelzi, hogy milyen zavar vagy elmaradás esetén javasolt a használatuk. Pontosan leírják a fejlesztés területeit, az egyes fejlesztõ játékok egymásra épülését és a javasolt idõbeosztást.

A GMP-diagnosztika 3-6 év közötti gyermekek beszédfeldolgozását, vagyis a beszédészlelési és a beszédmegértési folyamatokat vizsgálja. Ezeknek a folyamatoknak az életkori szintû mûködése szükséges az ép, tiszta beszédhez, az olvasás és írás elsajátításához, a tanuláshoz. Különféle jelzések utalnak a részfolyamatok zavarára, például a tarts beszédhiba, az ép hallás melletti figyelmetlenség, a túlzott játékosság, a mesehallgatás kerülése, magatartási, viselkedési gondok, verstanulási nehézség.

A vizsgálati módszerek kidolgozásával és alkalmazásával lehetõség nyílt a dekódolási mechanizmus zavarainak feltárására: tipizálásra, elõjelzésre, korai felismerésre és a következmények megfogalmazására. A beszédészlelési és beszédmegértési folyamat zavarai és terápiája címû munka célja mindezek leírása: az egyes részfolyamatokra vonatkozó egységes rendszerezés.

Tárgyalja a gyermek anyanyelvi fejlõdését, foglalkozik az óvónõi beszédviselkedéssel, a mintaadással, részletezi a beszéd szerepét az óvodában és a családban, tárgyalja a kommunikációs helyzeteket felnõttekkel és gyermekekkel egyaránt. Kitér az anyanyelv-elsajátítás zavaraira, ezek felismerési lehetõségeire, valamint az óvodai beszédfejlesztésre.

1996. december 10-én dr. Jill Bolte Taylor, 37 éves, Harvard egyetemi agykutató bal agyféltekéjében hatalmas bevérzés alakult ki. Négy óra alatt olyan állapotba került, hogy nem tudott járni, beszélni, írni, illetve életének bármely részletére visszaemlékezni. A bal féltekei készségek leépülését egy agykutató szemével figyelte meg, így még idejében rájött, hogy mi is történi vele, és sikerült segítséget hívnia. Nyolc évébe került, hogy agyvérzéséből teljesen felépüljön. A történet betekintést nyújt az emberi agy működésébe, valamint annak hihetetlen plaszticitásába. Azt is elénk tárja, hogy az agyvérézést átélt betegeknek valójába mire van szükségük a felépüléshez. Dr. Jill Bolte Taylor számára az agyvérzés megvilágosító hatású áldásnak bizonyult. Ahogy a bal agyféltekéjének nyelvi központjai elcsendesültek, megtapasztalta, hogy mi történik, ha a jobb agyfélteke kerül „főszerepbe”.

Bianco egyéni fejlesztési terv.

Ebben a könyvben a szülőknek azt szeretnénk bemutatni, hogyan segíthetik játékos formában óvodás és kisiskolás gyermeküket a tiszta beszéd, a helyes ejtés kialakításában, fejlesztésében. Mivel az óvodáskorú beszédhibás gyermekek közel háromnegyede küzd kiejtési hibákkal fontos, hogy mi, szülők, tudatosabban figyeljünk gyermekünk beszédkészségének, nyelvhasználatának kialakulására, fejlődésére. A könyvünkben található sokfajta játéklehetőség, mókás mozgás ezt a folyamatot kívánja elősegíteni.